Oldalak

2010. október 3., vasárnap

A Magyar Szocialista Munkáspárt jelöltjeinek részeredményei a 2010. évi önkormányzati választáson:


Budapest, XV. kerület
3-as körzet  Bencz Richárd*: 65 darab szavazat 1 542 érvényes szavazat 4,22 százalék
4-es körzet  Berecz Mária: 57 darab szavazat 1 846 érvényes szavazat 3,09 százalék
6-os körzet  Benkő Gyula*: 88 darab szavazat 2 250 érvényes szavazat 3,91 százalék
10-es körzet Barabás György*: 90 darab szavazat 1 761 érvényes szavazat 5,11 százalék
12-es körzet Asztalos István: 112 darab szavazat 1 859 érvényes szavazat 6,02 százalék
13-as körzet Barócsi Gábor: 60 darab szavazat 2 032 érvényes szavazat 2,95 százalék
14-es körzet Karsai András Mihály: 52 darab szavazat 1 866 érvényes szavazat 2,79 százalék
A csillaggal jelölt 3-as, a 6-os és a 10-es körzet jelöltje pártonkívüliként, az MMP 2006 tagjaként vállalta el a jelöltséget.
Érd

2-es körzet  Vitányi András: 53 darab szavazat 1 474 érvényes szavazat 3,60 százalék

A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzata


Magyar Szocialista Munkáspárt
1155 Budapest, Szentkorona útja 11.
Tel.: (1) 205-92-11
Elfogadta az MSZMP XVII.kongresszusának 1. ülésszaka
(1999. november 7.) 
Kiegészítve: az MSZMP XVIII. kongresszusán (2010. április 10.)

A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Szervezeti Szabályzata
(Alapszabály)

Az MSZMP kommunista párt, a magyar dolgozó nép pártja, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom része; tevékenységében a marxizmus-leninizmus eszmeisége, a proletár internacionalizmus követelményrendszere, a munkásosztály, a nép szolgálatának igénye vezérli.
Célja: a dolgozó nép hatalmának megteremtése, egy kizsákmányolás-mentes közösségi társadalom megvalósítása, távlatban a szocializmus felépítése.
Tevékenységében tiszteletben tartja az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat, munkáját az egyesülési jogot, a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvények alapján végzi.
Az egyenjogúság elve alapján építi kapcsolatait más baloldali erőkkel.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A párt
1./ neve:
Magyar Szocialista Munkáspárt - rövidítve: MSZMP
2./ székhelye:
postacíme:
1115 Budapest, XV., Szentkorona útja 11.
1115 Budapest, XV., Szentkorona útja 11.
3./ képviselője:
a párt mindenkori titkára
4./ pecsétje:
kör alakú - a befoglaló körhöz belülről illesztett, szimmetrikusan körbefutó névfelirattal "Magyar Szocialista Munkáspárt"; a névfelirat kezdetét és végét a függőleges alsó szimmetriapontban ötágú csillag választja el; a középső mezőben vízszintes, kétsoros felirat "Ügyvezető Testülete".
(A párt többi szervezeti szintjein a testületek használhatnak pecsétet. Ezek szintén kör alakúak: tartalmazniuk kell a párt nevét, a pecséthasználó szervezet megnevezését és  – több hasonló pecsét esetén – sorszámát.)
5./ emblémája:
köralakú - zöld mezőben a kör vízszintes felezőjére a felső két csúcsával ráülő, a bal oldali csúcsaival a kört érintő piros szinű ötszög áll; az ötszögben az oldalaival a csúcsátlókra illeszkedő, a csúcsokig nem érő fehér színű ötágú csillag helyezkedik el; a csillag felső vízszintes lapsíkja felett, a felső ágtól párhuzamos ferdeséggel és nem közvetlenül induló, a piros és a zöld színmezőket átfedő, körszélig tartó, a csillag felső csúcsát meg nem haladó szélességű fehér sávban a vízszinteshez mért 72 %-os szögben döntött fekete, Times New Roman stílusú kövér nagybetűkkel "MSzMP" felirat látható.
A törvény által önkényuralminak minősített jelképek között a vörös csillagot is érintő tiltó rendelkezés megszűnése után az ötszög színe fehérre és a csillag színe vörösre változik.

II. A PÁRT TAGJAI. JOGAIK ÉS KÖTELESSÉGEIK

1./ Az MSZMP önkéntes politikai szervezet. A párt tagja lehet, akinek ezen jogát törvény nem korlátozza, és aki elfogadja a marxizmus-leninizmus eszmeiségét, a párt programját, alapszabályát, továbbá részt vesz valamelyik alapszervezet munkájában és anyagilag támogatja a pártot. Az MSZMP tagja egyidejűleg nem lehet más pártnak is a tagja.
2./ A párttag joga, hogy részt vegyen a párt programjának és politikájának kialakításában. A párt fórumain szabadon kifejtheti véleményét. Mint választó és választható, részt vehet a párt vezető szerveinek és tisztségviselőinek megválasztásában. Közvetlenül fordulhat a párt bármely vezető testületéhez.
3./ A párttag kötelessége, hogy hirdesse és képviselje az MSZMP politikai céljait, szerezzen híveket annak. Tisztségétől függetlenül, egészségi állapota, energiája mértékével összhangban, aktívan vegyen részt az alapszervezete munkájában, a párt döntési fórumain meghatározott feladatok teljesítésében.
4./ Az MSZMP-be belépni szándékozók - az egyéb feltétel mellett - alapszervezetet alakíthatnak, vagy bármelyik alapszervezetnél kérhetik felvételüket. Ez utóbbi esetben a felvételről az alapszervezeti taggyűlés dönt, míg új alapszerv egyidejű alakítása esetén - a szervezeti séma módosulását tudomásul vevő döntése keretében, a jelöltek személyes részvételével, hagyományos eljárásban és egyedi elbírálás mellett- a közvetlenül felettes területi, vagy országos testület.
5./ A tagsági viszony kilépés, törlés, elhalálozás, vagy kizárás következtében szűnhet meg. A tagsági viszony megszűnéséről a felvételben illetékes szerv, azaz a taggyűlés hoz határozatot. Egy teljes alapszervnek a szervezeti séma módosulásával járó megszűnése esetén a döntést az illetékes területi felsőbb szerv hozza meg. Elhalálozást követően a törlést kimondó határozattal összefüggő eljárás formális és automatikus.
Az alapszervezet törölheti a párt soraiból azokat, akik önhibájukból tartósan távol tartják magukat a mozgalom munkájától. Fegyelmi eljárás útján kizárhatja az alapszervezet taggyűlése azokat a tagokat, akik vétenek a törvények, a kommunista erkölcs, a párt céljai ellen, vagy súlyos módon, tudatosan, illetve ismételten megsértik az alapszabályt.
6./ Az MSZMP pártoló tagjai lehetnek azok, akik nem kapcsolódnak be a rendszeres szervezeti életbe, de helyeslik a párt politikáját és anyagilag támogatják tevékenységét. A pártoló tag az alapszervezet munkájában nem vehet részt, és tisztségre sem választható.

III. A PÁRT MŰKÖDÉSI RENDJE

1./ Az MSZMP az egyenjogú párttagok szervezett politikai közössége. A párt a lenini demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés elvei alapján működik. Így a döntésre váró kérdéseket az adott szinteken a lehető legszélesebb kőr vitatja meg és a többség által támogatott megoldás válik határozattá, amely ezután valamennyi párttagra kötelező.
2./ Illetékessége körében a működés rendjét valamennyi döntéshozó testületnek úgy kell megszerveznie, hogy a megoldáskeresés stádiumában (köztes szinteken az álláspontok összesítése, vagy kifogás miatti ismételt eljárás során is) a kisebbségi vélemények képviselői – kérésükre – lehetőséget kapjanak javaslataik széleskörű ismertetésére. A végleges döntéshozatalig a kisebbségi vélemények a pártdemokrácia fontos elemét képezik.
3./ Az MSZMP döntéshozatali sémája hierarchikus: felsőbb pártszervtől – egy kérdésben csak egy alkalommal, a közvetlenül felettes szinten – bármely párttag kérheti egy sérel­mezett testületi döntés felülvizsgálatát. Ha viszont a kifogásolt döntés az adott döntéshozó szinthez tartozó tagság véleménynyilvánításával többségi álláspontként, vagyis taggyűlési határozattal jött létre, jogorvoslat már csak a kongresszustól kérhető.

IV. A PÁRT SZERVEZETI FELÉPITÉSE

1. Alapszervezet

a/ Létrehozása, feladata:
A párt politikai és szervezeti működésének meghatározó színtere az alapszervezet. A párttagok és a belépni szándékozók -az a lapszabályi keretek között- tetszőleges rendező elvek alapján hozhatnak létre alapszervezetet. Megalakulását, vagy megszűnését az illetékes (közvetlenül felettes) területi szervnek tudomásul vétel végett be kell jelenteni. A tudomásul vételt megtagadó szabályos testületi döntés esetén az új alapszervezet nem jön létre; a döntés ellen a kongresszushoz lehet kifogással élni.
Az alapszervezet legkisebb létszáma 3 fő. Az alapszervezet szükség szerint pártcsoportokat hozhat létre.
b/ Felépítése; a taggyűlés:
Az alapszervezet döntésre jogosult fóruma a taggyűlés. A taggyűlést a vezetőség hívja össze, de összehívását az alapszervezet bármely tagja is kezdeményezheti. Ilyen esetben az összehívásnak a megoldható legrövidebb idő alatt, de legkésőbb két hónapon belül kell megtörténnie.
Az alapszervezeti munka irányítására a taggyűlés vezetőséget és titkárt választ. A választás során egy tisztségre több jelölt is állítható. A jelölés nyíltan, a választás titkosan történik. Megválasztottnak az a jelölt tekinthető, aki az érvényes szavazatok többségét megkapta.
A vezetőségi tagok számát – páros létszámmal – a taggyűlés a munka szükségletei szerint önállóan határozza meg. Az alapszervi vezetőség a saját döntéseit szótöbbséggel alakítja ki. Szavazategyenlőség esetén a titkár szavazata dönt.
Az alapszervi vezetőségek választását legkésőbb 4 évenként, jelölőbizottság közreműködésével kell lebonyolítani.
c/ Határozathozatal módja, döntési hatáskör:
A taggyűlés akkor határozatképes, ha az egészségi állapotuk, koruk miatt tartósan felmentettek kivételével a tagok több mint fele, személyi, képviseleti és delegálási kérdéseknél legalább kétharmada jelen van. A határozathozatalhoz a jelenlévők felét meghaladó létszámú (minimálisan 50 % plusz 1 fő) párttag egyetértése szükséges. A taggyűlési és vezetőségi ülési határozatokat írásba kell foglalni és összegyűjtve tárolni.
A többségi szavazattal hozott döntés az alapszervezet álláspontja, amit a továbbiakban a tagok mindegyikének képviselnie kell. A taggyűlés határozatát csak a kongresszus változtathatja meg, illetve annak végrehajtása az Ügyvezető Testület határozatával a kongresszusi döntésig felfüggeszthető akkor (de csak akkor), ha megállapítást nyer, hogy a kifogásolt határozat ellentétes a párt politikai Programjával, vagy Szervezeti Szabályzatával.
Az alapszervezet feladata és joga a párttagok közvetlen elvtársi közösségeinek megszervezése, működtetése, a tagság politikai nevelése, ideológiai ismereteinek bővítése, a párt országos vezető szervei által meghatározott feladatokra való mozgósítás, azok végrehajtásában való aktív részvétel. A pártéletnek minden szem­pontból alapvető fóruma az alapszervezet. Kizárólagos jogkörébe tartozik a tagok felvétele, törlése, a párttagok munkájának és magatartásának erkölcsi, etikai, fegyelmi értékelése, a befolyt tagdíj és pénzadományok felhasználása feletti döntés.
A fegyelmi határozatokkal kapcsolatos kifogásokkal a kongresszushoz lehet fordulni.
d/ Felelősség:
Az alapszervezeti vezetőség a saját tagsága felé tartozik tevékenységéről elszá­molni. Munkájának értékelése a vezetőség újjáválasztása során fejeződik ki.

2. Területi Bizottságok

a/ Létrehozása, feladata:
Az Ügyvezető Testület döntése alapján, szükség szerint, közigazgatási egységekre épülő szervezésben – akár többszörös alárendeltségben – Területi Bizottságok hozhatók létre. A Területi Bizottság nem választott intézmény, hanem az illetékességi területéhez tartozó alapszervek erre megválasztott képviselőiből összeálló delegált munkaszerv. Feladata a területén működő alapszervezetek működésének irányítása, segítése, tevékenységük összehangolása, valamint az alapszervek és az Ügyvezető Testület közötti kétirányú információáramlás biztosítása.
Valamely alapszervi képviselő akadályoztatása esetén az illető alapszerv -eseti jelleg­gel, a Területi Bizottság határozatképességének fenntartása érdekében- ideiglenes képviselőt jelölhet ki.
b/ Felépítése:
Alapszervenként egy képviselő delegálható. Minimálisan 3 alapszervre hozható létre Területi Bizottság. A Bizottság a saját soraiból elnököt és szükség szerint alelnököt, valamint más tisztségviselőket választ.
c/ Határozathozatal módja, döntési hatáskör:
A Területi Bizottság csak valamennyi alkotó alapszerve képviselőjének jelenléte esetén határozatképes; a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Minősített, kétharmados szavazati többség szükséges a személyi jellegű kérdések eldöntéséhez. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a mérvadó.
A Területi Bizottság jogkörébe tartozik a párt országos szervei által meghatározott feladatok illetékességi területükön történő végrehajtásához szükséges tevékenység meghatározása, az alapszervek politikai munkájának irányítása és össze­hangolása, a belső pártélet szervezése. a szervezeti séma helyi alakulásával kapcsolatos egyetértés. Határoz az új alapszervezettel együtt belépni szándékozó tagok felvételéről. Határozatai az alapszervezetei számára kötelezőek. Az alapszervek gazdasági tevékenységét nem ellenőrizheti és az ilyen irányú elhatározásokat nem is módosíthatja. Dönt valamely alapszervi vezetőség határozatával kapcsolatos kifogásokban, de a taggyűlési határozatot nem bírálhatja felül. Képviseli a pártot a területi közigazgatás szervei, valamint más, területi társadalmi szervezet, párt előtt.
A Területi Bizottság határozatait írásba kell foglalni és összegyűjtve tárolni. A döntéseknek és állásfoglalásoknak az alkotó alapszervi vezetőségek felé történő továbbítását a Bizottság maga szervezi.
d/ Felelősség:
A Területi Bizottság a párt Intéző Bizottságának közvetlen irányítása alatt működik; mint testület, annak tartozik felelősséggel (a delegált képviselők egyéni elszámoltatása tevékenységükről az alapszerveikben történik).

3. Országos döntéshozatali szintek és szervek

- a pártszavazás
- a Kongresszus
- az Ügyvezető Testület
- az Intéző Bizottság
- a Pénzügyi Ellenörző Bizottság
- a Pártetikai Bizottság
- a Tanácsadó Testület
3.1/ Pártszavazás intézménye
A hatáskörébe tartozó kérdéskörben a párt legfelsőbb, megfellebbezhetetlen döntést hozó szintje.
A párttagságnak a pártélet magasfokú demokratizmusából fakadó alapjoga, hogy a párt létezésével összefüggő alapkérdésekben a megvalósítható legteljesebb körű közvetlen véleménynyilvánítás lefolytatása után kerülhessen csak döntésre sor. Ezért

  • más párttal való egyesülés

  • szétválás

  • a párt nevének megváltoztatása

  • a párt saját kezdeményezésű feloszlatása

  • normatíva feletti létszám kooptálás
kizárólag pártszavazás eredménye alapján történhet.
A pártszavazás lefolytatására vonatkozó döntés meghozatala az Ügyvezető Testület hatásköre. Ilyen irányú döntést saját kezdeményezésére, vagy bármely három alapszertvezet közös előter­jesztése esetén automatikusan hoz. Ez utóbbi esetben a kiírásnak két hónapon belül meg kell történnie.
Érvényes szavazáshoz a szavazás kiírásának napján regisztrált taglétszám 80%-t elérő számú szavazat leadása kell. Megszavazottnak számít a felvetett kérdés, ha az azt támogató szavazatok legalább egy szavazattal meghaladják a leadott összes szavazat 66 %-át. (A fent említett százalékos részarányok számításakor a tört értékeket a következő magasabb egész számra kell kerekíteni.)
Érvénytelen szavazás esetén, 60 napon belül az még egy alkalommal megisméte­len­dő. Egy másodszori eredménytelenség automatikusan az eldön­tendő kérdés napirendről való levételét eredményezi. Ilyen esetben min. 800 nap elteltével kezdeményezhető újabb pártszavazás az adott felvetésben.
A pártszavazás lebonyolításának rendjét a jelen Szabályzat Melléklete tartalmazza.
3.2/ Kongresszus
a/ Összehívása, feladata:
A pártszavazással nem érintett kérdésekben a párt legfelsőbb képviseleti és döntést hozó szerve a Kongresszus, amit az Ügyvezető Testület szükség szerint, de legalább négy évenként, illetve a tagság 1O százalékának kezdeményezésére köteles 3 hónapon belül összehívni.
Felelős politikai döntést kívánó váratlan helyzet kialakulása esetén rendkívüli Kongresszus hívható össze. Kongresszus időben elválasztott több részletben is ülésezhet.
b/ Felépítése:
A kongresszus küldötteit az alapszervezetek -legalább kétharmados aktív taglétszám jelenlétében egyszerű szótöbbséggel kimondott megválasztásuk után- közvetlenül delegálják. A delegálás rendjét -az össztaglétszám függvé­nyében- az Ügyvezető Testület esetenként szabályozza, figyelemmel arra, hogy
- legalább 1 fő delegálásának lehetősége az alapszervezeteket alapszabály szerint megilleti és ez a jog nem korlátozható.
- az alapszervezetek változó taglétszáma ellenére a delegátusok száma a lehetőség szerint legjobban megközelíthető azonos arányba kerüljön a képviselt létszámmal.
A Kongresszusnak hivatalból teljes jogú résztvevői a még megbizatásban lévő Ügyvezető Testület tagjai, valamint a pártsajtó megválasztott vezetője is. Az Ügyvezető Testület -esetenként, szükség szerint, a párt életében fontos feladatot ellátó munkaszervek irányító munkatársait, vagy politikailag, gazdaságilag fontosan kapcsolódó külső szerveződések párttag vezetőit is meghívhatja tanácskozási joggal a Kongresszusra.
Az Ügyvezető Testület határozatának megfelelő mértékben az alapszervezetek megfigyelői státusszal rendelkező meghívottakat is delegálhatnak.
c/ Határozathozatal módja, döntési hatáskör:
Döntési hatáskörében a Kongresszus határozatai kizárólagos jellegűek. A Kongresszus:
- meghatározza a párt politikájának általános irányvonalát, alapvető elveit, dönt a párt Programjáról, Szervezeti Szabályzatáról;
- megvitatja az Ügyvezető Testületnek, továbbá a Pénzügyi Ellenörző Bizottságnak és a Pártetikai Bizottságnak a megbizatási ideje alatt végzett munkáról szóló beszámolóját és határoz azok elfogadásáról;
- dönt a Kongresszus elé terjesztett javaslatokról, az alapszervek és egyéb terü­leti. vagy országos szervek döntései nyomán beterjesztett egyéni kérelmekről és kifogásokról;
- megválasztja a párt Titkárát, a két Titkárhelyettest , az Ügyvezető Testület és az Intézőbizottság tagjait, a pártsajtó vezetőjét, valamint a Pénzügy Ellenörző Bizottság és -ha akként dönt- a Pártetikai Bizottság elnökét és tagjait, továbbá a Tanácsadó Testület tagjait.
A Kongresszus egy adott kérdésben akkor határozatképes, ha a szavazásnál a delegáltaknak több mint fele jelen van. Személyi és fegyelmi felülvizsgálati, pártprogram kidolgozási és a Szervezeti Szabályzatot érintő kérdésekben a beterjesztett határozati javaslat elfogadásához a szavazatokból 66% és még egy támogató szavazat leadása kell. Valamennyi egyéb kérdésben 50% és még egy szavazattal hozható határozat. A szavazás csak a vezető szervek választásakor titkos.
A választott tisztségviselők megbizatása a következő Kongresszusig tart.
A kongresszusi felszólalások tömörítve kerülnek jegyzőkönyvbe: az írásos beszámolók a jegyzőkönyv részét képezik. Az elfogadott határozatokat szöveghűen kell jegyzőkönyvezni.
A kongresszusi határozata a delegáltaknak az őket küldő alapszervezetek taggyűlése előtti beszámolói nyomán, a pártsajtó útján és a hiteles szöveget tartalmazó speciális egyedi kiadványok segítségével válnak a tagság előtt ismertté.
d/ Felelősség:
A kongresszusi küldöttek az őket delegáló alapszervezetek taggyűlése előtt számolnak be a helyi döntések képviseletében, valamint a Kongresszus egész munkájában végzett tevékenységükről.
3.3/ Ügyvezető Testület
a/ Létrehozása, feladata:
Két kongresszus között a párt országos vezető szerve. Feladata a párt minden­napos tevékenységének a kongresszusi határozatok alapján, azok valóra váltásának érdekében történő összefogása és irányítása.
b/ Felépítése:
Az Ügyvezető Testület tagjait a választásokat megelőzően működő Intéző­bizottság által kinevezett jelölőbizottságtól származó, a párttagság lehetséges legszélesebb rétegét felölelő egyeztetéssel kialakított javaslat alapján a Kongresszus választja. A testületi létszámot a várható feladatok függvényében esetenként a Kongresszus határozza meg, de az 5 főnél kevesebb nem lehet.
Az Ügyvezető Testület vezetését -a testület tagjaként- automatikusan a párt Titkára látja el. Mellette a Titkárhelyettesek, a pártsajtó vezetője és a Pénzügyi Ellenörző Bizottság elnöke is hivatalból a testület teljes jogú tagjai.
A törvényes és folyamatos működés fenntarthatósága érdekében, létszámcsökkenés esetén, a testület az eredeti létszámának egyharmadát kooptálással kiegészítheti. Ennek feltétele a jelöltnek az alapszervezetek több, mint fele általi támogatása, valamint a testület minősített (kétharmados) többséggel hozott határozata. Amennyiben a testület létszáma 5 fő alá csökkenne, újabb tagok pártszavazás útján választhatók.
A testület szükséglet szerint alakítja ki a munkájához szükséges belső feladatmegosztást.
Üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja, amelyeknek össze­hívásáról az Intézőbizottság gondoskodik saját döntésében, vagy bármely alap­szervezet kérelmére egy hónapon belül.
c/ Határozathozatal módja, döntési hatáskőr:
Dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Kongresszus, vagy a pártszavazás intézményének kizárólagos jogkörébe. Egyedül jogosult a kongresszusok és az ott eldöntendő dokumentumok előkészítésére. Kizárólagos joggal végzi a párt éves pénzügyi mérlegeinek jóváhagyását, írja ki a pártszavazást és határozza meg a területi szervezeti sémát. Operatív munkaszerve, az Intézőbizottság közreműködésével irányítja a területi szervek, illetve ezek hiányában a közvetlen alárendeltségében működő alapszervezetek tartalmi munkáját. Az alapszervezetek gazdálkodásába nem szólhat bele, de annak szabályszerűségét ellenőrizheti.
A Titkár, vagy a Titkárhelyettesek, indokolt esetben az erre megbízott tagja(i) útján képviseli a pártot az állami/államhatalmi szervek, társadalmi szervezetek és más pártok előtt. Felelősen kezeli a párt anyagi javait, irányítja a banki kapcsolatokat.
Döntései az alapszervezetek számára kötelezőek, de azok végrehajtásának módját az alapszervezetek a saját hatáskörükben szabályozzák.
Az Ügyvezető Testület üléseit a Titkár, vagy távollétéban valamelyik Titkárhelyettes vezeti. Az Ügyvezető Testület határozatképessége a tagjainak legalább 75 %-os jelenléte esetén áll fenn A testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Minősített, a jelenlévők kétharmadát kitevő többség szükséges a személyi és fegyelmi felülvizsgálati ügyekben, a testület kiegészítését hivatott kooptálások elfogadásakor, valamint az anyagi eszközök felhasználására vonatkozó kérdések eldöntésekor (tört érték felfelé kerekítendő).
Szavazategyenlőség esetén az ülést levezető Titkár, vagy Titkárhelyettes szavazata dönt.
A testület határozatait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A döntések az alapszervi vezetők részvételével tartott értekezletek, speciális tájékoztatók, a pártsajtó és egyedi kiadványok útján válnak a tagság előtt ismertté.
d/ Felelősség:
Az Ügyvezető Testület választott tagjai a pártok működéséről és gazdálkodásáról rendelkező mindenkori törvényeknek, valamint a Ptk. vonatkozó előírásainak megfelelően viselnek egyéni, vagy egyetemleges erkölcsi és anyagi felelősséget. A politikai felelősség kérdésében a Pártetikai Bizottság, illetve a Kongresszus állásfoglalása az irányadó.
A testület a végzett munkájáról kongresszusonként közös beszámolóban számol el .
3.4/ Intézőbizottság
a/ Létrehozása, feladata:
Az Ügyvezető Testület ülései közötti időben operatív, kollektiv döntési szervként gondoskodik a hozott határozatok végrehajtásának megszervezéséről.
Az Intézőbizottságot a Kongresszus választja. Üléseit a párt Titkára vezeti.
b/ Felépítése:
A bizottság létszáma feladattól függően kerül meghatározásra, de 3 főnél kevesebb nem lehet.
A törvényes és folyamatos működés fenntarthatósága érdekében, létszámcsökkenés esetén, az Ügyvezető Testület az eredeti létszám egyharmadát kooptálással kiegészítheti. Ennek feltétele a testület minősített (kétharmados) többséggel hozott határozata. Amennyiben egyharmadot meghaladó mértékű kooptálásra lenne szükség, újabb tagok pártszavazás útján választhatók.
Az adott munkaszerv a saját hatáskörében, esetenként, vagy rendszeresen tanácskozási joggal munkájába bevonhatja a szükségesnek itélt alapszervezetek és területi, vagy országos szerveződések képviselőit.
Az Intézőbizottság legalább havonta egyszer ülésezik.
c/ Határozathozatal módja, döntési hatáskőr:
Az Intézőbizottság határozatot csak a feladataival egyezően hozhat. Az operatív végrehajtás jogkörét meghaladó kérdés felvetődése esetén azt döntésre az Ügyvezető Testület elé kell terjeszteni.
A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel alakítja ki; határozatairól jegyzőkönyvet vezet.
d/ Felelősség:
A bizottság választott tagjai az Ügyvezető Testületnek, a tanácskozási joggal bevont aktivistái pedig a saját alapszerveik felé tartoznak elszámolni a munkájukról. A bizottság a munkájáról és tapasztalatairól a Kongresszus felé összevont beszámolót ad.
3.5/ Pénzügyi Ellenörző Bizottság
a/ Létrehozása, feladata:
Két Kongresszus között folyamatosan segíti és ellenőrzi a párt gazdálkodását, véleményt nyílvánít annak szabályszerűségéről. Tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az Ügyvezető Testületet. Elnökét és tagjait a Kongresszus választja.
b/ Felépítése:
A testület összesen 3 tagú. Szükség esetén egy főt az Ügyvezető Testület megbízással kooptálhat. Több tag kiválása esetén új tagok pártszavazással pótolhatóak.
c/ Határozathozatal módja, döntési hatáskőr:
A testület véleménynyilvánítási joggal rendelkezik úgy az alapszervek pénztári műveletei, mint az országos szervek pénzügyi-anyagi gazdálkodása, bank­kapcsolati megalapozottsága és elszámolási-nyílvántartási tevékenységének szabályszerűsége terén. Véleményét szótöbbséggel alakítja ki.
d/ Felelősség:
Jogállása az Ügyvezető Testületével azonos, munkájáról a Kongresszusnak tartozik beszámolási kötelezettséggel.
3.6/ Pártetikai Bizottság
a/ Létrehozása, feladata:
Vizsgálja a pártélet normáit, a kommunista emberi magatartással szembeni elvárásokat sértő és a tudomására jutott, illetve bármely párttag által a tudomására hozott eseteket. Elvi útmutatással segíti az alapszervezetek fegyelmi eljárásait, véleményezi a sérelmezett testületi döntések miatt felmerült és a Kongresszusnak címzett felülvizsgálati kérelmeket.
A bizottság elnökét és tagjait a Kongresszus választja.
A Pártetikai Bizottság választása nem kötelező, arról esetenként a Kongresszus dönt.
b/ Felépítése:
A testület összesen 3 tagú. Szükség esetén a kieső tagokat az Ügyvezető Testület megbízással kooptálhatja. A bizottság tagja nem lehet egyidejűleg valamely országos pártszerv választott tagja is.
c/ Határozathozatal módja, döntési hatáskőr:
A bizottság véleménynyilvánítási joggal rendelkezik valamennyi elébe utalt etikai, vagy normatív kérdésben. A bizottság a szótöbbséggel rendelkező álláspontot képviseli.
d/ Felelősség:
A bizottság a tevékenységéről a Kongresszusnak tartozik elszámolni.
3.7/ Tanácsadó Testület
a/ Létrehozása, feladata:
Elősegíti, hogy az MSzMP politikai arculatában és politizálási gyakorlatában tükröződjenek a tudomány eredményei, a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatai, a programokat az eszmei tisztánlátás és a helyzetértékeléseket a realitás és a pártmozgalom érdeke jellemezze. Javaslatokat készít az Ügyvezető Testület számára a párt politikai megnyilvánulásainak legfontosabb kérdéseiben.
A testület elnökét és tagjait a Kongresszus választja.
A Tanácsadó Testület választása nem kötelező, arról esetenként a Kongresszus dönt.
b/ Felépítése:
A testület létszámát esetenként határozzák meg: a tagok száma a 20 főt nem haladhatja meg. Szükség esetén a kieső tagokat az Ügyvezető Testület megbízással kooptálhatja. A testület tagjait a párt, a munkásmozgalom érdemes személyiségei, a tudomány, a technika, a kultúra és a társadalmi élet tekintélyes, elkötelezett képviselői alkotják.
c/ Határozathozatal módja, döntési hatáskőr:
A testület döntéseket nem hoz. Álláspontját minősített (kétharmados) szótöbb­séggel alakítja ki. Az ezt ismételten elérni nem tudó javaslatok a napirendről automatikusan lekerülnek.
Tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az Ügyvezető Testület ülésein.
d/ Felelősség:
A testület a tevékenységéről a Kongresszusnak tartozik elszámolni.

V. A PÁRT ANYAGI ESZKÖZEI

A párt tagdíjakból, önkéntes anyagi támogatásokból, a törvények által engedélyezett saját bevételeiből, az állami hozzájárulásból, valamint adományokból fedezi működésének költségeit.
A párt tagjai havi rendszerességgel az alapszervezetükben fizetik a tagdíjat, amely­nek mértékét - saját anyagi helyzetük szerint - szabadon maguk döntik el. Az alapszervezetek a pártközponti szerveinek működéséhez és a közös kiadások finanszírozására a taggyűlési határozatuk szerinti mértékű rendszeres hozzájárulást fizetnek be a párt központi számlájára.
A párt és országos szervei a vonatkozó mindenkori törvények és rendeletek által meghatározott rend szerint kötelesek gazdálkodni és arról a pénzügyi/adózási jogszabályok szerinti szabályos nyilvántartást vezetni. Az alapszervezetek csak pénztári nyilvántartást vezetnek: a megválasztott pénztárosok a gondjaikra bízott pénzeszközökért anyagi felelősséget viselnek.
Az alapszervezetek gazdálkodásukról évenként számolnak el a tagságuknak. Az Ügyvezető Testület a párt anyagi eszközeinek gondozásával kapcsolatos tevékenységéről, aktuális anyagi helyzetéről a Kongresszus felé ad beszámolót.

VI. FEGYELMI RENDELKEZÉSEK

1./ A párt tagjainak, tisztségviselőinek fegyelmi-etikai felelősségét -általános módon- a jelen Szervezeti Szabályzat a szervezeti rendet taglaló fejezetében határozza meg. A felelősség konkrét értelmezésére a fegyelmi jogkörrel eljáró testületek hivatottak. Ezek:
- a párt tagjaként elkövetett cselekmények esetében az illető párttag alapszervezete;
- választott tisztségviselői minőségben elkövetett cselekményekben az a testület, amely felé az adott tisztség viselője a szervezeti rend szerint felelősséggel tartozik.
Az eljárásra jogosult szervezet -szükség szerint- a tények felderítésére és rögzítésére fegyelmi bizottságot alakíthat.
Szándékos bűncselekmény elkövetését kimondó jogerős bírósági ítélet esetén a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelező
2./ A fegyelmi eljárás megindításáról az érdekelt párttagot haladéktalanul tájékoztatni kell. Lehetővé kell tenni számára az ellene támadt gyanu részleteivel és -ha van- iratanyagával való alapos megismerkedést. A rendelkezésre álló tényekhez, vagy állításokhoz megjegyzéseket fűzhet. Biztosítani kell számára az eljárást megelőzően legalább 10 napot a felkészülésre, bizonyítási javaslatainak beterjesztésére.
A felkínált bizonyítás, vagy tanúmeghallgatási javaslat nem utasítható vissza.
3./ Az ártatlanság vélelmének elvét a teljes eljárás folyamán, a határozat kimondásáig gyakorolni kell. Az ügyben hivatalból eljáróknak, továbbá a tények ismeretének birtokába jutó valamennyi párttagnak egyúttal meg kell felelniük a személyi jogok védelmével kapcsolatos jogi elvárásoknak is.
4./ Fegyelmi határozatot csak az eljárásra jogosult és a meghatározott módon szava­zó­képes testület hozhat. A fegyelmi eljárás személlyel kapcsolatos ügynek minősül és ezért az érvényességéhez minősített (kétharmados) többségű szavazat leadása kell.
5./ Fegyelmi büntetési fokozatok­:
- figyelmeztetés,
- megrovás,
- megrovás végső figyelmeztetéssel,
- kizárás.
6./ A fegyelmi határozat nem fellebbezhető meg, azonban a Kongresszustól kérhető annak felülvizsgálata. A felülvizsgálati kérelem a határozat végrehajtását nem függeszti fel.
7./ A párttag fegyelmi felelősségre vonásának tényét a saját alapszervezetében nyilván kell tartani. Mentesítés -problémamentes, aktív munka esetén- két év elteltével ezen alapszervezettől kérhető.




= = = + + + = = =

Melléklet az MSZMP Szervezeti Szabályzatához

Elfogadta az MSZMP XVII. Kongresszusának 1. ülésszaka
(1999. november 7.)


A pártszavazás lebonyolításának rendje


A pártszavazást legalább egyhónapos előrejelzéssel kell megszervezni. A szavazást alapszervenként, azonos 7 napon belül, központilag elkészített és hitelesített szavazó­lapokkal, helyileg hitelesített urna alkalmazásával, titkos szavazási módszerrel és választott szavazatszedő bizottság közreműködésével kell lebonyolítani.
Valamennyi, érvényesen regisztrált párttag szavazati jogának gyakorlását biztosí­tani kell.
Azok a tartós távollétre számítók, akik önként lemondanak a szavazatuk titkossá­gá­nak megőrzéséről, a szavazólapokra kerülő kérdés kihírdetése után, az alapszervezetük vezetőségének hozzájárulásával, általuk előkészített és hitelesített kisegítő szavazó­lappal, a véleménynyilvánítás befolyásmentességének és zavartalanságának biztosítása mellett a vezetőség előtt zárt borítékban letétbe helyezhetik szavazatukat. A kisegítő szavazólapokkal végzett szavazásokról a szavazatok alapszervi összesítését rögzítő jegyzőkönyvben külön tájékoztatást kell adni.
A szavazólapokat az alapszervek kötelesek a szavazatszedő bizottság által lezárt és hitelesített csomagolásban különös gonddal megőrizni a pártszavazás ered­ményé­nek hivatalos közzétételét követő 30 napig, a jegyzőkönyvek egyetlen másolatát pedig összesítésre az Ügyvezető Testületnek személyesen, vagy dupla borítékban ajánlott küldeményként eljuttatni. A 30 nap elteltével a szavazólapok a szavazatszedő bizottság jelenlétében semmisítendők meg.
A szavazatok országos összesítését -mint Központi Szavazatszedő Bizottság- egy, az Intéző Bizottság ülésén sorsolással kiválasztott budapesti alapszerv választott szavazatszedő bizottsága végzi. Ez jogosult a jegyzőkönyveket tartalmazó borítékok épségének megvizsgálására, majd felnyitására, az összeszámlálás elvégzésére, valamint az eredmény kihirdetésére. A Központi Szavazatszedő Bizottság jogkörébe tartozik a 8 napon belül bejelentett esetleges kifogások megvizsgálása is. Álláspontját határozatban rögzíti, amely a továbbiakban már nem vitatható, de ezzel össze­függés­ben kifogás a Kongresszus elé terjeszthető.