Oldalak

2011. június 2., csütörtök

Csak szavazz nyugodtan a kommunistákra! (1989)

Szövegek, mázolmányok a hegyvidéki busz vacogóként is becézett várakozóhelyiségének falán. Falirodalom. Különféle nemek, nemzedékek, rockrajongók és fociszurkolók és piti polgárpukkasztók üzenetei arról a sokak számára bizonyára kényelmetlen tényről, hogy valahol az éjszakában, a város zugaiban ők is léteznek. Egyúttal tanúságtétel a michelangelói igazságról, miszerint nincs tűrhetetlenebb az emberi szellem számára, mint egy nagy, csupasz falfelület.
Műveltebb tájain a világnak ez a "falirodalom" valóságos városi népköltészetté nemesedik. Az Egyesült Államokban szakértő szorgalommal gyűjtik, rendszerezik, sőt vaskos kötetekben meg is jelentetik. Egyetemi stúdiumok foglalkoznak szociális indítékaik feltárásával és stiláris elemzésükkel.
Nem tudni, hová sorolnák a jeles professzorok ezt a tömör, éppen ezért felettébb sokatmondó feliratot, ami a napokban tűnt fel a "vacogó" falán, és betű szerint így festett: "Rohatt komcsik".
A buszra várakozók között akadhatott valaki, aki valamiért, talán mert megütközött az együgyű jelzős szerkezet útszéli esztétikumán, netán a csapnivaló helyesíráson, mindenesetre riaszthatta a közlekedési vállalat embereit, akik még ugyanazon a napon egyszínű szürkével mázolták át a kis házikót.
Ám ahogy lenni szokott, néhány napon belül ismét feliratok tömege borította a szürke felületet. Hamarosan megjelent a fali politika újabb, ám semmivel sem becsesebb darabja is. Riasztás, ecset, szürke festék, lemázolás. Afféle mindennapi húzd meg, ereszd meg.
A minap azonban - a politikai műveltség és demokrácia fokozódásának jeleként - egy egészen szokatlan stílusú felszólítás kapott helyet a falon, imígyen: "Ha éhen akarsz dögölni, szavazz a választásokon a kommunistákra!"
Na, mi lesz - mustrálgatták az emberek. Jön a hatalom a nagy, szürke ecsettel?
De nem jött.
Első nap - semmi. Második nap - semmi. Lám, teret veszítenek a kommunisták.
Harmadik nap reggelén is érintetlen volt a szöveg, ám vastag filctollal rajzolt betűkkel ez állt szorosan alatta:
"Ebben az országban a túltápláltság a legveszélyesebb népbetegség. Szavazz nyugodtan a kommunistákra!"
Nem fog elveszni ez az ország. Még meg sem kezdődött a választási kampány, és máris milyen magasságokba emelkedett a vitakultúra.
De az is lehet, hogy egyszerűen csak hiánycikk a szürke festék.