Acélozott forradalmunk
Ódon fák lombjainak susogása,
A hűvös mátrai szél hozza a hangot
Kormos gyárkémények hada
Vigyázzállásban őrzik a parazsat,
Melyet fog még felkapni a szellő
Vörösen izzó, tisztító láng lesz abból!
A lángból vas, a vasból acél,
Az acél mely egyszerűen nemes
És nemesen egyszerű, de mily erős!
Acélból van a lelkünk is,
Az a sokat szenvedett hajléktalan
Acél ám a szívünk, szilárd,
Legyőzhetetlen, rettenthetetlen
Vörösen izzó acél!
Emeld hát lelkednek, szívednek
Tiszta véreddel szentelt zászlaját,
Kiáltsd úgy, hogy egy világ hallja,
Proletárok, előre a szabadságért!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése